Anglia Laikus Szemmel - Az Első Lépések

Így visszatekintve, nagyon sok hibát elkövettem. Remélem ez egy kis útmutató lesz az újonnan érkezőknek, hogy mit hogyan és hogyan ne csináljunk.

Amikor nem egészen három évvel ezelőtt kiköltöztem, még fogalmam sem volt arról, hogy mit, hogyan, merre és hányszor. Beszéltem némi angolt, igen, de fogalmam sem volt mihez kezdek majd magammal. Csak azt tudtam, hogy itt muszáj jobbnak lennie. Ha már ilyen messzire elköltöztem otthonról, a szüleimtől, családomtól, akkor ennek muszáj bejönnie és megérnie a "fáradtságot".

Három dolgot akartam: jobb megélhetést, nagyobb esélyt a nyelvtanulásra. Álmomban sem gondoltam volna, hogy alig két és fél év múlva, ott leszek, ahol. De erről később.

Mint sokan előttem, először én is babysitterkedni kezdtem. Reméltem, hogy amíg babázok, könyebben megszokom az itt létet, a nyelvet, hogy hogyan is működik itt az élet, mik a kilátásaim. Kezdetben szerencsém volt, volt szállásom és munkám már az első naptól kezdve. Szállás az ex által, munka egy kedves barátnő által akivel még a suliban ismerkedtünk meg otthon, de ő ide jött férjhez. Ő épp babysittert keresett, én épp munkát. Tökéletes, hisz mindkettőnknek kapóra jött a másik.

Majdnem egy évig voltam a picúr mellett. Végül, bármennyire is nehéz volt, meg kellett hozzam a döntést, hogy tavább lépjek. Valamerre. Hisz eleve csak átmenetileg voltam vele míg nem találok mást. Persze ez a munka viszonylag kényelmes volt, de tudtam, nem csinálhatom ezt örökké, több okból sem: mivel nem volt hivatalosan bejelentett munkám, adót sem fizettem. Mivel nem fizettem adót sőt még társadalom biztosítási számmal sem rendelkeztem (NI) ezért bankszámlát sem tudtam nyitni. Az összes pénz, amit a családtól kaptam, az exem számlájára ment. Nagy hiba!

Ha újra kellene csinálnom az egészet, valahogy megpróbálnék saját számlát nyitni, vagy legalább megkérném a családot, hogy készpénzben fizessem. Otthon a párna alatt nem lenne túl nagy biztonságban a pénz, de még mindig jobb lenne úgy, mintha nem lenne. (Nem lenne = nemsokára szétmentünk az exemmel és minden pénz ami a számláján volt, már az övé. Nagyon nehéz számon tartani kinek mennyi pénze van, ha közös a számlátok) Ha egy mód van rá, soha ne nyiss közös bankszámlád a pároddal. Szerelem ide vagy oda, sosem lehet tudni mi lesz a jövőben. Ha nem akarod saját magad áthúzni a palánkon (mint ahogy én tettem), akkor megkeresed a módot rá, hogy a saját pénzed, a tied legyen.

Szóval ha Angliaába készülsz, a következőket tudom ajánlani:

1. Legyen szállásod. A legjobb, ha van ismerős, aki van olyan kedves, és segít.
2. Legyen legalább annyi félretett pénzed, hogy akár egy hónapig is elélj ha nincs munkád (500GBP lakásra + minimum 200 ennivalóra, szóval jelenlegi árfolyammal számítva ez olyan 250.000 Ft)
3. Vegyél egy itteni feltöltős kártyát a telefonodra. (Ha incs itteni számod, kb nulla esélyed van arra, hogy bárhol alkalmazzanak.) Ez szerencsére igen egyszerű, készüléktől függöen akár 1 fontból már lehet számot venni.)
4. Ha megvan a saját itteni elérhetőség, már az első nap, ahogy megérkezel, kérj NI number megszerzéséhez interjút. (Telefonon történik, hívni kell a 0345 600 0643 számot.) Erről bővebben írok majd másik bejegyzést is.
5. Munkaellátó ügynökségnél regisztrálni. Ha szerencséd van, már másnaptól dolgozhatsz. (Fontos tudni, hogy dolgozhatsz már azelőtt is, mielőtt megvan az NI-od, az ügynökség fog adni neked egy ideigleneset. Csak tudasd velük a regisztrációkor, mikorra kaptál időpontot.)

Következő bejegyzéssel az NI megszerzéséről nemsokára jövök, addig is legyen esőtől mentes szép napotok!

- a -




 

Megjegyzések